Sérülésekről általában

Sérülések esetében - mint mindig - két csoportot különböztethetünk meg. Az első csoport a már gyártás előtt vagy aközben meglévő vagy létrejött hibák eseteit, a második pedig a használat (teljesítést követően) használattal vagy nem rendeltetéssel összefüggő igénybevétel következtében létrejött hibákat taglalhatja.

A fogyasztási cikkek esetében – a fogyasztó érdekeit figyelembe véve - túlnyomó részben az első csoport hibáinak feltárása lehet lényeges szempont, mivel a terméken esett külső mechanikai jellegű sérülések jelentős hányada nem vezethető vissza termék, illetve gyártási jellegű hibára.

Melyek tehát a szavatossági jogot érintő sérüléses hibatípusok?

Lássuk az előfordulás figyelembevételével:

  1. 1.    a felsőrész bőr alapanyag színezésének lepergése,
  2. 2.    a műbőr felsőrész fedőrétegének repedezett sérülése,
  3. 3.    a műbőr alapanyag fedőrétegének hólyagos-gyűrűs felválása a hordozó textil- kompozit rétegről,
  4. 4.    a perforált (lyukasztott vagy lyuggatott díszítéssel ellátott) anyagok tovább vagy berepedése,
  5. 5.    a bőr alapanyagok felületén már a feldolgozás előtt létrejött sérülések – rendszerint esztétikai jellegű (pl.: ostorcsapás, seb varasodott nyoma, bögölycsípés helye, cserzési hiba, csontosodás, bemaródás, ráncolt felület. Velúr anyag esetében szerkezeti lazulás, elütő bolyhosodás, felületi metszési hiba etc.)
  6. 6.    szerkezeti elemek (belső alkatrészek) által rendeltetésszerű használat eredményeként létrejött sérülései.


Minden egyéb, külső behatás által létrejött károsodás, amely a lábbeli anyagán és felületén keletkezik /külső behatás: mechanikai ráhatás/ az általánosan nem nevezhető rejtett termékhibának.

Miért?

Mert a termék állagának, esztétikumának megőrzése a fogyasztó érdekeit szolgáló és annak felelősségi körében álló elvi és gyakorlati kötelezettségvállalás. Ennek elmulasztásából, vagy a termék külső károsodásából létrejött állapotromlás miatti kárért, sem a gyártó, sem pedig a forgalmazó nem vonható felelősségre. Ugyanezen egyéni felelősségvállalás alá esik a termék szakszerű ápolásának, karbantartásának hiányából létrejött állapot, és állagromlás esete is.

FONTOS!

A hibák időbeni kijavítása, illetve az arra tett intézkedés elmulasztásából keletkezett állagromlás szintén jelentős mértékben csorbíthatja a szavatossági és jótállás érvényesítési jogokat.

Lásd.: Jogi kalauz menüpont és a Ptk. 6:162 §-ban foglaltakat.