Sérülések esetében - mint mindig - két csoportot különböztethetünk meg. Az első csoport a már gyártás előtt vagy aközben meglévő vagy létrejött hibák eseteit, a második pedig a használat (teljesítést követően) használattal vagy nem rendeltetéssel összefüggő igénybevétel következtében létrejött hibákat taglalhatja.
A fogyasztási cikkek esetében – a fogyasztó érdekeit figyelembe véve - túlnyomó részben az első csoport hibáinak feltárása lehet lényeges szempont, mivel a terméken esett külső mechanikai jellegű sérülések jelentős hányada nem vezethető vissza termék, illetve gyártási jellegű hibára.
Melyek tehát a szavatossági jogot érintő sérüléses hibatípusok?
Lássuk az előfordulás figyelembevételével:
- 1. a felsőrész bőr alapanyag színezésének lepergése,
- 2. a műbőr felsőrész fedőrétegének repedezett sérülése,
- 3. a műbőr alapanyag fedőrétegének hólyagos-gyűrűs felválása a hordozó textil- kompozit rétegről,
- 4. a perforált (lyukasztott vagy lyuggatott díszítéssel ellátott) anyagok tovább vagy berepedése,
- 5. a bőr alapanyagok felületén már a feldolgozás előtt létrejött sérülések – rendszerint esztétikai jellegű (pl.: ostorcsapás, seb varasodott nyoma, bögölycsípés helye, cserzési hiba, csontosodás, bemaródás, ráncolt felület. Velúr anyag esetében szerkezeti lazulás, elütő bolyhosodás, felületi metszési hiba etc.)
- 6. szerkezeti elemek (belső alkatrészek) által rendeltetésszerű használat eredményeként létrejött sérülései.
Minden egyéb, külső behatás által létrejött károsodás, amely a lábbeli anyagán és felületén keletkezik /külső behatás: mechanikai ráhatás/ az általánosan nem nevezhető rejtett termékhibának.
Miért?
Mert a termék állagának, esztétikumának megőrzése a fogyasztó érdekeit szolgáló és annak felelősségi körében álló elvi és gyakorlati kötelezettségvállalás. Ennek elmulasztásából, vagy a termék külső károsodásából létrejött állapotromlás miatti kárért, sem a gyártó, sem pedig a forgalmazó nem vonható felelősségre. Ugyanezen egyéni felelősségvállalás alá esik a termék szakszerű ápolásának, karbantartásának hiányából létrejött állapot, és állagromlás esete is.
FONTOS!
A hibák időbeni kijavítása, illetve az arra tett intézkedés elmulasztásából keletkezett állagromlás szintén jelentős mértékben csorbíthatja a szavatossági és jótállás érvényesítési jogokat.
Lásd.: Jogi kalauz menüpont és a Ptk. 6:162 §-ban foglaltakat.