Megalapozott vagy mégsem?

Mitől lesz egy hiba megalapozottnak tekinthető?

Mint a hibatípusok pontban olvasható, némely meghibásodás megalapozott eredményű, némelyik pedig egyértelműen nem. Megalapozott lábbeli meghibásodás csak akkor jelenthető ki, ha a hiba visszavezethető gyártási, illetve rejtett anyaghibára, amely már a vásárlás időpontjában megvolt a termékben. Ezen tényállás bizonyítása közel sem olyan egyszerű, mint ahogyan feltételeznénk első nekifutásra. Laikus (nem szakmai végzettségű) személy igen nehezen tud függetlenül, az ipari szabványok figyelembevétele mellett megfelelő véleményt kialakítani úgy, hogy azt a kereskedő aggályok támasztása nélkül is elfogadna. Ezen okból teszem meg ezt a bejegyzést, hogy tisztázzak - akár néhány szemléltetést segítő példával - néhány olyan esetet, amikor egy lábbeli meghibásodás (annak oka) vitába torkollott.
Rendszerint jelentkeznek reklamációk között tipizált (tipikusan előforduló- teljes hasonlóságot, vagy azonosságot mutató) hibák.
Előfordulásuk sorrendjében a TOP 5 meghibásodást az általános szóhasználattal írom le.
1. Lerúgta a cipő orrát (felsőrész sérülése).
2. Tűsarok bőr vagy műbőr bevonata felhasadt, megsérült.
3. Sarokflekk lekopott.
4. Levált a talp.
5. Kéreg bélése kiszakadt.

Kezdjük mindjárt az elején. A felsőrész anyag sérülése - legyen az koptatásból, vágásból, súrlódásból eredő - nem hozható kapcsolatba gyártási, illetve anyag jellegű rejtett hibával, mivel a keletkezett sérülés esetében sem a forgalmazó sem a gyártó teljesítése ok-okozati viszonya nem állapítható meg. Egyszerűen fogalmazva: A hibát külső (egyéni igénybevétellel összefüggő) ráhatások okozták. Egy szemléletes példát tudnék erre rögtön felhozni. Ha vásárolunk egy autót és koccanunk egy másik járművel, akkor sem visszük rögtön vissza a szalonba azzal a kijelentéssel, hogy: "Ez gyártási hibás!" Ezek az evidenciák érdekes módon nagyobb értékű tárgyak esetében nem kérdőjeleznek meg, ellenben kisebb értéket képviselő használati tárgyak esetében már igen. Érdekes...
A sarokflekk kopása szintén nem tartozik bele a szavatosság, jótállás körébe, hacsaknem a flekk eltörik (magassarkúak esetében előfordulhat). Ha mindenki visszavinné a cipőjét sarokflekk kopása miatt cserére, úgy a suszterek és egy időben a cipőkereskedők álla is rövid időn belül felkopna. A sarokflekkek kopása általában járási sajátosságok miatt kopik meg és természetesen használatból eredően. A flekkek cserélhető alkatrészek (stiftek), amelyek csappal csatlakoznak a saroktesthez, így azok idejében cserélhetők. FONTOS az a szó: IDEJÉBEN! Ha a csere elmarad és a lábbelit tovább használják, úgy az állagromlás mértéke halmazati meghibásodáshoz, illetve teljes amortizációhoz vezethet. Azt tudni ildomos, hogy a termékek állagának megóvása, karbantartása és ápolása mind, mind a vásárlást követően a vásárló feladata. Ennek elmulasztásából és a létrejövő állapotromlásból eredő kárért sem a gyártó, sem pedig a forgalmazó nem vállal felelősséget.
A talp leválása már számos esetben technológiai hiba okaként keletkező hibafaktor. Ebben az esetben a vásárló első körben a termék kijavítását kérheti, mivel a korrekciósan (értékcsökkenést nem okozó) javítható termékek esetében az elállási jog (vételár visszatérítés) alkalmazása vagy a csere indokolatlanul magas többletköltséget eredményez. Lényeges momentum ebben az esetben is az időbeni kijavítás kérése, mivel annak elmulasztása a termék javíthatatlanságához vezethet, amely esetében a szavatossági és jótállási jogok jelentősen csorbulhatnak. Miért? Lásd a pontos megfogalmazást: Amennyiben a fogyasztó az időbeni javítás elmulasztásával, illetve a (kis mértékben) meghibásodott termék továbbhordásával – egyértelműen önhibájából – hozzájárul a lábbeli állapotromlásához, úgy a szavatossági és jótállási jog csorbulását idézi elő! Erről a Ptk. (Polgári törvénykönyv) rendelkezik: 6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők] cikkelyében.
Elérkeztünk az ötödik ponthoz. Az a fránya kéregbélés... Bizony érdekes kérdés amelynek két oldala, így pedig két válasza van. A kéregbélés kopásának oka kizárólag a láb elégtelen rögzítettsége miatt létrejött mechanikai súrlódásnak köszönhető kopás, melyet mérethiba, vagy a befűzés hiánya (rossz szokás) okozhat. Viszont! Feltehető a kérdés zárt csizma esetében: Hogyan fűzzem be ha nincs fűző? No itt már jellemzően a kéregbélés kopásállóságának vizsgálata dönt a hiba kialakulásának okáról. Ennek oka, hogy a zárt (fűző nélküli, általában csizma) lábbelik esetében a kéregbélés anyagának kopásállósági mutatóinak többszörösen meg kell haladni a nyitható (fűzővel zárható) lábbelik kéregbélésének kopásállóságát. Itt hiba ok lehet még a bélésanyag megválasztásának helytelensége mint: nemezelt, filc, gyenge kopásállósági mutatókkal rendelkező pamutszövet, laza szövésű szövet.

Remélem segítséget jelentett a bejegyzés.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Gmap