Amennyiben egy lábbeli esetében a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a termék rejtett anyag vagy technológiai hibával került forgalomba, úgy a törvényi (Ptk.) és jogszabályi kereteken belüli rendezési mód illeti meg a fogyasztót.
Javítható hiba esetében kijavításra, kisebb hiba (pl. esztétikai hiba) esetében árleszállítás lehetősége tarthat igényt a fogyasztó. Ha a gyártó vagy forgalmazó nem tudja, illetve nem akarja megjavítani a terméket, úgy csere (értékarányos csere is szóba jöhet) – ha erre nincs mód -, akkor a termék vételérának visszatérítése kérhető.
Kinek kötelessége a termék bevizsgáltatása, a hiba okának hiteles, tényszerű feltárása?
- A vásárlástól számított hatodik hónap végéig a forgalmazót terheli a bizonyítási kényszer és ennek tejes költségviselése.
- Hat hónapot követően a vásárlástól számított 24. hónap utolsó napjáig a fogyasztót terheli a bizonyítási kényszer, viszont amennyiben a vizsgálat eredménye alátámasztja a hibás teljesítés tényét (rejtett anyag vagy technológiai hibára vezethető vissza a termék meghibásodása), úgy a bizonyítási eljárás költsége a forgalmazóra terhelhető. Röviden: Ha a lábbeli bizonyítottan gyártási eredetű hiba miatt hibásodott meg, úgy minden anyagi és felelősségi teher a gyártót vagy forgalmazót terheli.
Természetesen a vizsgálat díját az említett esetben (6-24. hónap végéig) először a fogyasztó előlegezi meg, viszont a kiállított fizetési bizonylaton szereplő díjtételt a kereskedő köteles hiánytalanul visszatéríteni a vásárlónak (természetesen ha a kiállított számlán szereplő szolgáltatás megnevezése és annak VTSZ, SZJ száma megfelel a szükséges kritériumoknak).
Fontos tudni! Ha a terméken megállapított hiba értékcsökkenés nélkül javítható, (és a forgalmazó ezt vállalja) úgy cserére, vagy a vételár visszafizetésére a kereskedő nem kötelezhető.
Miért? Mert a csere, illetve a vételár visszatérítése aránytalan többletköltséget eredményezne a nevezett termék értéke és hiba kijavíttatásának költségeivel szemben. Erre a Ptk. is kitér. Lásd: 03 JOGI KALAUZ menüpontban lévő kivonatot.
Köteles-e elfogadni szakvélemény eredményét?
Egyszóval: NEM
Lehetősége van a fogyasztónak, illetve kereskedőnek, forgalmazónak és gyártónak szakvélemény ütköztetésre, amennyiben teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a kibocsátott „szakvélemény”: elfogult, részrehajló, szakmaiatlan, hiányos, tartalmilag és formailag erősen kifogásolható, illetve olyan személy vagy vállalkozás állította ki, amelynek tevékenységi köre nem terjed ki a MŰSZAKI VIZSGÁLAT, ELEMZÉS 7120 szakágra.
A fenti esetben javasolt az Iparkamara mellett működő, helyileg illetékes BÉKÉLTETŐ TESTÜLETHEZ fordulni jogorvoslatért. Javaslatuk szerint kérhető új független szakvélemény, amelynek eredménye alapján a testület által hozott döntést – ajánlást és határozatot - nyomatékosítja. Általában javasolják a kompetens vállalkozástól, nehéz esetekben pedig akkreditált laboratóriumtól beszerezhető dokumentum meglétét.
Köteles-e elfogadni a Békéltető Testület ajánlását?
Egyik érintett fél sem köteles a meghozott ajánlást elfogadni. Ezen esetben már csak a polgári peres eljárás eredménye hozhat teljes megoldást, viszont az kötelező érvényű és jelentős költségviselést jelent a vesztes fél számára. Általában a törvényszék kezdeményezi az új Igazságügyi Szakértői Vélemény kiállítását és az addig beszerzett szakvélemények tartalmát nem veszi figyelembe.
Javaslatunk, hogy úgynevezett „tyúkpereket” kizárólag akkor kezdeményezzenek a felek, ha igazukról, következményekről és az esetlegesen felmerülő költségekről teljes egészében meggyőződtek!